Átcuccoltunk Ausztráliába – Auszi’19

Aktív meditáció 5:09:13

Múlt év közepén a Lendlease pályázatot hírdetett meg, hogy céges szervezés keretében, 10 ember indulhat a novemberben megrendezésre kerulő New York Maratonon (ahová állati nehéz bejutni).

Franknek régi vágya volt lefutni egy maratont, tehát mindjárt pályázott is és be is került a csapatba, amelynek létszámát végül 30 főre emelték.

Frank számára az effajta hatalmas fizikális megmérettetések -mint amilyen pl. az El Camino is volt, a napi 40km gyaloglással-, személyiségének megtisztulását-megújulását-érlelődési folyamatait segítik elő, vagyis képes aktív meditációként megélni.

(Ilyen aktív meditáció lehet pl. a jóga praxisban megvalósuló meditáció, vagy pl. a szúfik jól ismert pörgése, illetve egyéb testi gyakorlatok, szélsőséges fizikai megterhelések, rituális vagy egyéb dinamikus mozdulatsorozatok, speciális légzés stb...)

És akkor ez úton szeretnék Frank nevében elnézést kérni kiváló tanárunktól és barátunktól, drága Ilma nénitől (Dr. Szász Ilma). Mert bár éveken át kiváncsian vártuk a péntek esti meditációval egybekötött előadásaidat, de Frank, "alkatánál" fogva az ülő meditációba igazán sosem tudott belejönni. S ha meg nem rázod a végén a csengettyűdet, Frank az esetek többségében - figyelembe véve napi alvási igényét és szokásait -, valószínűleg másnap, úgy reggel 6 óra tájban ébredt vola fel a nappalidban, jó esetben még a széken oldalra bebólintva a könyvespolcodba, két Faludy kötet közé. Rosszabb esetben az íróasztalod alatt, becsomózódva a nyomtatód zsinórjába.

S ha nem bóbiskolt el, akkor meg lesett Ilma néni! És beható arcdiagnosztikai megfigyeléseket tett a szemben ülő sor tagjainál: Yvettetől kezdve, Erzsikén és Editen át,  egészen Tiborig.

Egyetlen egy fegyelmezetlen nyitott szemű cinkosa volt csak, a falon függő szép poszterfotódon Ramana Maharshi, de neki meg háttal ült, így nem tudtak csak távozáskor összekacsintani.

Az elmúlt 30 évben számos tudományos vizsgálatot végeztek a különböző meditációk fiziológiai és pszichés gyógyító hatásairól.

Frank futásának kapcsán a Brit Sakk Nagymestertől, Johnatan Rowson-tól szeretnék idézni, aki számos rangos sakkverseny győztese. Oxfordban és a Harvardon szerzett jeles diplomákat. 

"A meditációnak köszönhetően több energiám lett, jobban tudtam koncentrálni, és nagyobb melegséget éreztem az emberek iránt. A meditációnak köszönhetem, hogy a sakkban a csúcsra juthattam. A  rendszeres meditáció lehetővé teszi számomra, hogy ’pusztán játszak’ és élvezzem a játékot anélkül, hogy aggódnék az eredmény miatt.”  - és különösen ez az utolsó mondat az, ami "Frank maratonjanak " mottója is egyben.

A 6 hónap felkészülési idő elegendőnek tűnt, de Franknek sokkal kevesebb idő jutott, de erről majd lentebb...

A 30 fős Lendlease csapatra az edzéseken túl, egyéb feladatok is vártak. Az egyesség szerint, mindenkinek magának kellett összegyűjteni 2500 USA dollárt a "Team For Kids" nevű amerikai alapítvány számára. Az alapítvány minden tagnak biztosított egy dedikált számlaszámot, ahova a pénzösszegeket lehetett/kellett utalni. 

Dr. M.M. tanárnő mondta sok éve egy kommunikáció előadáson: Minden az emberi kapcsolataid minőségén múlik (ez bevésődött).

Frank a Lendlease-es kollégáktól és civil barátoktól, ismerősöktől (kb. 50 ember) kért hozzájárulásokat és összesen 4600 USA dollárt gyűjtött össze.

2016. november 6-án, délelőtt 11 órakor indult a menet. 12 fok, napsütés és még 51000 ember...fantasztikus hangulat, koncertek az útvonal mentén, lelkes szurkolók...

 ...és hát New York...Staten Island, Fifth Avenue, Manhattan - végállomás Central Park.

Exkluzív/ Kevin a sportpszichológus

Frank főnökének - vagyis az általatok már jól ismert Kevinnek- az elmúlt fél évben elég ideje és lehetősége adódott, hogy feltárja személyiségének addig még ismeretlen részleteit. 

Röviden summázva: Kevin általanos életfilozófiáját, viselkedését, érzelmi intelligenciáját, vezetői-humánpolitikai elképzeléseit figyelembe véve, és mindezek alapján pszichés alkatát áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy Kevin igen sokra vihette volna az egykori náci Németországban, illetve napjainkban az észak-koreai kommunista elit köreiben, esetleg a TV 2 managementjében, gyengébb napjain pedig Bradbury/Truffaut: 451 Fahrenheit-jében, a Tűzőrség valamelyik oszlopos tagjaként.

    Kevin jótékony jelenlétének következtében, a mostanra kialakult jellemző munkahelyi környezet és atmoszféra, igen hasonló Naprendszerünk negyedik bolygólyának, a Marsnak tudományosan lejegyzett környezetéhez és atmoszférájához. Vagyis kietlen, sivatagos, az érzékelt hőmérséklet pedig Celsiusban meghatározva, folyamatosan és mélyen fagypont alatti, hétfői napokon és extrém esetekben még a széndioxid megfagyása is előfordul.

Az előzőek áldásos következménye viszont, hogy az irodában a kollégág között, a bakteriális, vírusos, gombás fertőzések, a rovarcsípések és a tapperolások aránya nulla.

 Kevin vezetői küldetésének tartja beosztottjai limbikus rendszerének folyamatos tréningezését és sajátságos módszereivel, naponta gondoskodik annak alapos kihasználtságáról, az  "ami nem öl meg, az megerősít" alapon, biztositván ezzel hosszú távon is az olyan pszichoszomatikus tünetek fenntartását, mint a gyomorszűkület, magas vérnyomás, ajakremegés, nyaki izomgörcsök, tikkelés.

   Kevin, különösen nagy hangsúlyt fektet Frank minden irányú mentorálására. 

Így esett, hogy amikor Frank hivatalos visszajelzést kapott, hogy benne van a new yorki csapatban és ezt közölte Kevinnel, emberünk a következő képpen reagált: Frank, az egészen biztos, hogy te nem tudod lefutni a maratont. 

És hogy a mester ne csak mentálisan támogassa meg tanítványát, Kevinnek arra is volt érkezése, hogy a gyakorlatban is aktívan kivegye részét Frank 42.195 km hosszúságú távfutásának felkeszülési időszakából.

E naptól kezdve ugyanis Kevin, didaktikus rendszerességgel és kiszámíthatósággal hívott össze spontán meetingeket, Frank munkaidejének lejárta után de még az irodából való távozása előtt, megakadályozván ezzel Frank esti futóedzéseit...Kevin, tehát minden talentumát felhasznalva, eképpen, és még sok egyéb eszközzel igyekezett hasznosnak érezni magát.

Jómagam bátorítottam Franket, hogy csak nyugodtan lökje le Kevint a liftaknába, nem hullana el, viszont a fél év gipszágy, nagyban visszavetné Kevin önmegvalósító ambícióit..., de mivel Frank pár évvel ezelőtt - Gesztelyi Nagy Judit zen budhista szerzetes útmutatásai alapján -, végigcsinált egy 24 napos megbocsátás folyamatokra hangolt lelki gyakorlatot - amit Frank azóta is mérföldkônek tart számon az életében -, így csak a "lélek sötét éjszakáin" és csak kósza fantáziálások szintjén élte meg Kevin hosszú és fájdalmas likvidálásának variációit, Hannibal Lecter szabadalmazott ötletei alapján.

....A rajt időpontja vészesen közeledett, Kevin hozta a formáját, lelkében swingelt a patás ördög és sejt szinten burjánzott... Frank továbbra is próbált jól dolgozni de fáradt...és idő-vitalitás és kellő  mennyisegű edzés híján tudta, hogy elsősorban fejben kell összeraknia a maratont...ami egyáltalán nem áll messze tőle.

Volt egyszer egy főnöke Franknek, aki ezt mondta róla egy másiknak: Ha Franket megkéred, hogy holnap adjon elő a Sorbonne-on franciául az agykutatás aktuális eredményeiről, össze fogja hozni.

   A verseny előtt 9 héttel, Frank talált egy 8 hetes maratoni távra felkeszítő "gyorstalpaló" edzéstervet és erre rábízva magát, végül New York őszi utcáin, mélypontok megélése nelkül, lefutotta a maratont.  

Kevin egy üveg borban kívánt fogadni, hogy ez nem fog neki összejönni... 

Frank azóta már jelezte Kevinnek, hogy lelkesen várja tőle a 80 dolláros Shiraz-t, amit egyébként sosem fog meginni.

Azonban Kevin, bokros teendői közepette, sajnos újra és újra megfeledkezik tartozásáról.

De ahogy a mondás is tartja: a jó borhoz idő kell.